A Ming dinasztia új teakorszaka a mai ismert leveles teák megszületésével kezdődött. Ebben, mint a kínai és egyetemes teatörténelemben mindig, Fujian játszotta a vezető szerepet. Az új teakor új teái 400 évvel ezelőtt a régi korok erősen sodrott teáira emlékeztek: a sárkányszemre, a hósárkányra, a megdolgozott, kézműves technikát felmutató teákra. A pontos eredet nem ismert, de a legtöbb utalás szerint az első wulongok mind Fujian egy kis szegletében, a Wu Yi hegységben születtek. Az sem világos, hogy emberi tevékenység, vagy természetes mutáció adhatta-e a wuyi alapteáit, mindenesetre abban megegyeznek, hogy mind a szokásosnál kisebb levelű, erősen görbült, kemény lombú alfajok.
| |
|
| |
Természeti adottságok
Különösen fontos a wulongok kialakulásában az eredeti természeti környezet, a szűk völgyekkel, teraszokkal tagolt hegység, ami szigethegység lévén, erősen párás, hűvös éghajlatú, bőséges csapadékkal. Tulajdonképpen ez az egyetlen tea a világon, ami szűk völgykatlanokban, szakadékokban nő, jobban kedveli az elzártságot, mint a tágas domboldalakat és hegyhátat. A wulongok összefoglaló neve a Yu Xiang Hui Wei 玉香回味, amit nehéz lefordítani, valami olyasmit jelent, hogy a jáde ízek hosszan megmaradó, visszatérő utóíze. A Wuyiról sok helyütt olvashatnak, Dél-Kína kétségkívül leghíresebb természeti képződménye, igazi turistacélpont, nem utolsósorban a tea miatt. A Ming dinasztia végén ugyanezen a területen találták fel az erősen fermentált vörös (nálunk fekete) teákat, nem sokkal később pedig az itt tárgyalt wulongokat. Érdekes, hogy az európaiak ennek az új teasodrási korszaknak az elején kapcsolódtak be a tea kereskedelmének körforgásába. Ezeket a wulongokat kezdetben Ming Dai Bei teáknak 明代杯, azaz Ming dinasztia kori teának nevezték, pedig valójában már a Qing dinasztia elején járunk, de csakhamar Yan Cha 岩茶„sziklameredély-, vagy sziklás teaként” kezdik nevezni utalva a lelőhely földrajzi adottságaira, azon belül pedig a teafaj jegyeire.
|
|
 |
| |
|
Az új technika - az erős kézi sodrás
A wulongok feldolgozási technikájának nagy újdonsága éppen abban rejlett, hogy a kisebb levelű faj előrehaladottabb állapotban lévő fejlett leveleit nagy nyomásgyakorlással, kézi munkával erősen kezelték, ezzel felszabadítva és a sütésekkel szabályozva a kisebb méretű, de érettebb és egyébként is nagyobb aromatartalmú levél olajait és polifenoljait. Mindezt olyan, erősen szabályozott folyamatban tették, ami a szedéstől a készáruig 24 óra leforgása alatt zajlott le, kis mennyiségekben, folyamatosan ellenőrzött körülmények között. A Dan Cong és a Wuyi típusú teákat mindig kora reggel szedik, sosem tűző napfényben, és az első hervasztást követő sodrásra, majd a folyamatban kulcsszerepet betöltő sütésekre késő élután, éjszaka kerül sor. A teamester a sütések során a döntést tapintás, illat és kinézet alapján hozza meg, de a legfontosabb információt az illat adja. A sötét wulongokat a levélre hosszában sodorják, szemben a később kialakult türkizzöld wulongokkal, amiket kis bogyókba, göbökbe sűrítenek. Ott könnyű az elsődleges, nagyon hosszú és erős az utóíz, a sötét wulongoknál erős, ütős az elsődleges benyomás, leheletfinoman marad csak meg az utóíz.

Eredetvédett teák
Wuyi teáin belül több alfaj, keresztezés létezik, vannak köztük erősebb, virágos, vagy gyümölcsös ízeket produkáló teák. Annyiban mindenképpen különlegesek, hogy az egyes Wuyi Yan chák mind az eredeti tea alfaj ízét kívánják mutatni. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a fent említett karakterbeli különbségek egy-egy Wuyi teán belül is megtalálhatóak. Maga a teatermelés is ezt az egyedíséget kívánja hangsúlyozni, amikor első generációs, második és harmadvonalbeli teákat kínálnak, ami azt jelenti, hogy a tea hányadik szaporító generációja az eredeti tőnek. Ez a szofisztikált és földrajzilag erősen behatárolt termelési színtér nem véletlenül a világ legdrágább teáit állítja elő. Az egyediségben két tea jár az élen: a Da Hong Pao és a különféle Dan Congok. A Da Hong Paoról, az eredeti, háromszáz éves anyateákról már sokszor írtunk. A Dan Congok nem tartoznak szorosan a wuyi oolongokhoz, hanem a délnyugatra eső Főnix-hegység hasonlóan eredeti földrajzi adottságai között születnek. Ezek a teák, ahogy nevük is jelzi (magányos bokrok) az eredetiség bajnokai, minden fa, minden dűlő bámulatos íz és illatvariációkat világra hozva más-más teát produkál, és ezt a legjobb teák csomagolásán igyekeznek fel is tüntetni.
Az idősebb jobb
Eredet, eredet és eredet - erről szólnak tehát a történelem első hosszában sodrott teái, szűk termőhelyről, endemikus tea alfajokról. Nem csoda, hogy ezek a teák a szezon végeztével nem kerülnek vissza az új szezon termésébe. Minden évjárat, minden csomag számít. Az érlelt sötét wulong lassú posztfermentációban egyedi komponenseire szedi az eredeti ízeket és némelyeket elfed, másokat kidomborít. Ezek a teák már a tea út egy másik, extravagáns oldalát mutatják, és igazi élvezetükhöz egyszerre kell jó, örökké tanuló diáknak, hozzáértő műgyűjtőnek, nem utolsósorban pedig gazdag, nagyon gazdag embernek lennünk.
Azt elfelejtettem elmondani, hogy a sötét wulongok jótékonyan hatnak az emésztésre és ezért, vagy másért is segíthetnek a súlycsökkentésben, de mondják ezt helyettünk mások túl sokszor.
|