A tea,  mint  világrend

                  

VI. A tea, mint letisztult vallás-filozófia

Van a tea művelésének egy olyan válfaja, ami a furyu tea kriticizmusából kiindulva, végül az összes eddigi elemet egyesítette magában, ez a XVI. századi Japánban kifejlődő zen tea, más néven wabi tea. Ebben a zen buddhizmus, a tao, a shinto alapvető elemei lelhetők fel és keveredik egy sor más kulturális elemmel és válik külön tea úttá, egyszersmind filozófiává. A wabi teában maga a teaivás lényegül buddha létmóddá, a spontán tevékenység pedig a megvilágosodás pillanatává. A tea már nem növény, a tea már nem ital, hanem egy rendszer: kulturális, filozófiai, vallásos: és ez mind ugyanaz.

   Maga a TEA ÚTJA (chadao 茶道, illetve japánul chadō 茶道) kifejezés is erre a kontextusra utal.

A tea útja Japánban lényegében a wabi cha, Kínában pedig a hasonló elvek alapján szerveződő, de korántsem ilyen kifinomult és kanonizált formában megjelenő gong fu cha. Ez a forma  a XIV század végétől a XVI.sz elejéig bomlik ki, ebben az időben szinte minden tea-ember zen ember is volt. A wabi tea utolsó nagy mestere, stílusegységének megalkotója, mintegy betetőzője Sen no Rikyu (1522-1591) volt, az ő egyik tanítványa  Sôji írta 1588-ban a Yamanoue Sôji ki (Yamanoue Sôji feljegyzései) c. traktátusában:

                       Mivel a chanoyu (a japán tea útja) a zen szektából ered, mi tea emberek     

                       mindannyian szerzetesként élünk és gyakorlunk.  Vannak szabályok és titkok,

                       amik meghatározzák a tea útja színpadát. Mindezek a szabályok, szinte

                       kivétel nélkül a Zenben gyökereznek.

                        A Buddha tanítása a chanoyu alapvető szándéka

                       Megérteni a zen és a tea ízét

                        Mélyen belélegezni a fenyők között fújó szelet

                        és nem összazavarni magunkat a világi léttel.

„Ha van elég menedék,  a tető nem ázik be és van ennivaló, ami megment az éhezéstől. Ez a Buddha tanítása és a tea útja alapvető célja is. ,   Először is vizet hozunk és tüzifát gyűjtünk. Ezután vizet forralunk és teát  készítünk. Miután egy részét Buddhának ajánljuk, kiszolgáljuk a vendégeket. Végül, magunknak is készítünk. Füstölőt gyújtunk és virágokat rendezünk el.. Midezzel azt mutatjuk meg amit Buddha és a patriarkák tettek. Mindezek mögött az ember elérheti önnön megértését.”

A zen tea feljegyzések egy 1828-as tanulmány, a Nampo Roku első teoretikus feldolgozása, így foglalja össze a tea mindennapi funkcionalitását a vallásos filozófiai mítosszal egy keretbe foglalva:

„a kifordított gondolkodás;    

az emberi lét alapvető problémája az üresség, ami átjárja a létet a saját magunkhoz és a dolgokhoz való ragaszkodásból ered. Minden pillanatban saját létezésünket próbáljuk kitágítani tulajdonlás, karrier, státusz, család, hírnév, külsődleges jegyek révén.

Mivel önmagunkat ilyen felnagyított és védelmezett tárgyként helyezzük

a világba, minden mást csak tárgyi dologként élünk meg. Eltorzult egocentrikus világszemléletünk újra és újra csalódások, félelem révén mutatja az út téves voltát. Életünk a samsara ciklikus hullámaiból áll, születés és halál, születés és halál. A tea segít az elfogadásban, a megértésben segít levetkőzni a birtoklás vágyat, a zen tea az örökös sóvárgás destrukciója.”

Ez már egy, a modern civilizáció ártalmaira is reagáló zen tea feljegyzés

A zen tea legtisztább megjelenése a Nanpo roku. Rikyu poszthumusz megjelentetett tea jegyzeteit tartalmazza, amit Nambo Sokei, Rikyu tanítványa zen mester vetett papírra több, mint 100 évvel Rikyu halála után. A pontos címe Kissa Nampo Roku (feljegyzések a teaivásról, a teáról, ami  délről származik)

                        1 - oboekagi memoranda

                        2 - Kai  - teafogadások

                        3 - tana

                        4 - shoin   tartozékok

                        5 - daisu

                        6 - sumibiki

                        7 - metsugo - posthumus

A metsugo fejezet így inul:

„A tea útja, a chanoyu a zenben gyökerezik és a tea az, amiben a zen buddhizmus legtisztábban megmutatja magát”

 - a szerény teaházban bemutatott tea minden részletben  a buddha tanításaival össszhangban lévő út megvalósítása és gyakorlása

A wabi tea útján Rikyu legfontosabb stíluseszközei:

 -   a  leegyszerűsítés,

"..mivel a szutrák és a buddha tanítások, traktátusok gyakran zavart és meg nem értést okoztak, megtartva az eredeti formát mint egy lábnyomot követve, attól a vágytól vezetve, hogy feljebb lépjek, mohón tanultam a daitokuji és a nanshuji mestereitől.

Éjjel és nappal a zen temlomok tanításait alapul véve egyszerűsítettem a formalitásaikat, más szabályokat szabva a nagyra tartott shoin térnek. A tiszta földet a rojira szabva, a wabi tetőpontját egy szegényes kunyhóba szabott két tatamin találtam meg, ahol igyekeztem tzifával és vízzel gyakorolni, végül félénken, visszahúzódva egy csésze teában találtam meg az igazság ízét..."

A buddhista tanok nagy része még a tanult ember számára is átláthatatlanul bonyolult írásbeli örökség. A zen viszont írott, sőt beszélt kánonoktól is mentes vallás. Rikyu teája a kevésbé felkészült, sőt nem buddhista vendég számára is nyilvánvalóvá teszi a zen legfontosabb tanításait.

 - a zen világiasulása: Rikyu teája révén a tea kilépett a kolostorokból és a világi létbe ért. Ennek a folyamatnak lehetünk a tanúi az ötvenes évek óta Nyugaton és Magyarországon is.

- a zen társadalmi egyenlősége

 "Mivel a wabi alapvető szándéka a tiszta, szennyezetlen Buddha világ felmutatása, amikor a vendég és vendéglátó rálépnek a kis teakunyhóra vezető útra, levetik magukról a világi dolgok és gondok porát és nyitott lélekkel és tiszta tudattal felkészülnek a találkozóra, akkor történik meg, ami tmeg akartam mutatni. A chanoyu csak egy mód, amivel tüzet rakunk, vizet forralunk és teát iszunk. Nem kell semmi másnak történnie. Itt a Buddha lét teljességében mutatja meg magát."

-          a térszervezés szimbólumai: roji, mint a megtisztulás útja, stb…

-          a szertartások esztétikája

A wabi tea alapelvei:

-          Metafizikai alapok: A dolgok a semmiből jönnek és a semmi felé tartanak

-          Spirituális értékek : A természet szemlélése megajándékoz az igazsággal

-          A nagyság az alábecsült, jelentéktelen részletekben rejlik

-          A szépség levezethető a rútságból   

-          Létállapot: Az elkerülhetetlen elfogadása    

-          A kozmikus rend csodálata    

-          Morális elvek:  Szabadul meg minden szükségtelentől         

-          Koncentrálj a belsőre és hanyagold az anyagi hierarchiát.  

VII. A tea, mint világrend

" Az én parázstartóm mindhárom lábát huszonegy

régi stílusú írásjegy26 díszíti. Az egyik lábon ez áll:

„A víz trigrammja (kan) felül, a szél trigrammja (hszün)

alul, a tûz trigrammja (li) középen.”27 A másik láb

szövege így szól: „A testben egyensúlyban tartva az

öt elemet, távol tartjuk a száz nyavalyát.”28

A harmadik lábán pedig ezt olvashatjuk: „Öntetett, a dicsõ

Tang dinasztiának, a barbárok leigázását követõ esztendejében.”

A lábak között egy nyílást képeztek ki, s úgyszintén

egyet a fenéken, hogy huzatot biztosítsanak, no

meg hogy a hamut kivehessék. Ezek fölött összesen

hat régi stílusú írásjegy olvasható: az egyik felett a

„Ji” és a „herceg”; a másik felett a „öntet” és a „Lu”;

a harmadik felett pedig az „úr” és a „tea”. Ez egybeolvasva:

„Öntetnek Ji herceg; teának Lu úr.”

A parázstartó belsejében magas támaszték található

a parázs számára, felsõ részében három négyszögletes

nyúlvánnyal. Ezek közül az elsõn a „fácán” írásjegy

áll, mivel ez az állat a tûzhöz kötõdik, a hozzákapcsolódó

trigramm pedig a li. A másodikon a „tigris”

írásjegy található, mivel a tigris a szélhez kötõdõ vadállat,

és a neki megfelelõ trigramm a hszün. A harmadik

kiszögellésen a „hal” írásjegy szerepel, merthogy

a hal vízi teremtmény, így hozzá a kan trigramm kapcsolódik.

A hszün a szélen, a li a tûzön, a kan pedig a

vízen uralkodik. A szél képes táplálni a tüzet, a tûz

képes felmelegíteni a vizet. Ezért látták el e három

trigrammal."

Tokaji Zsolt fordítása

Mindezt, amiről eddig beszéltünk, beleértve a buddhizmust és a tea orvosság szerepét megelőzte a tea és a vele való foglalatosság beillesztése egy tágabb rendszerbe, egy mindent átható szervező rendbe, ami egészen a XIX. Sz.végéig az összes keleti teaországban a lét igazi tere volt.

"A kanna a víz és az északi irány trigrammját, valamint a fém (tui), egyben a a nyugati égtáj trigrammját reprezentálja, maga a kanna formája pedig hegységet idéz. A parázstartó  a fa (chen) trigrammját viseli, ami megfelel a keleti iránynak,  illetve a tűzét (li), ami nem más mint a  dél.

 Szél nélkül semmi sem működne, így alulra került a fa és a tűz, felülre a fém és a víz. Ch’ien (ég) és (k’un) föld egyesíti a jeleket. "

    Ha, ahogy azt az eddigiekben tettük, egybegyűjtjük a tea történelem során betöltött és a korábbiakban már felsorolt funkcióit, annak ellenére, hogy  ezek közül sok ma is élő és megfigyelhető, tanulmányozható tea-életmód, még mindig ismeretlen marad előttünk a rendszer, amin belül ezek a szerepek sok-sok évszázadon át feltűnhettek. A tea használata és a vele való foglalatosság egy olyan filozófiai-vallási rendszerben artikulálódott, ami egészen a XIX. Sz.végéig az összes keleti teaországban a lét igazi tere volt.   

  A teáról elfogadhatóan biztos írásbeli feljegyzések az i.sz.I-II sz-tól kezdve vannak. Minden feljegyzés a tea egészségre gyakorolt előnyös tulajdonságairól, értékéről és szerepéről ír. A teát taoista papok, sámánok vették gondjaikba és használták szertartásaikban, mint életelixírt, a halhatatlanság ígéretes katalizátorát. 

A Ji King, 易 (yì )經 (jīng), a Változások Könyve a yin és yang és az öt változó elem rendszere az ősi kínai kultúra filozófiájának, vallásának, egyúttal kozmológiájának alapjául szolgáló rendszer volt. Az ötödik századtól koreai közvetítéssel megjelent Japánban is és attól kezdve a mindennapi élet és a rítusok elengedhetetlen részét képezte. Nem csupán vallásos hit, hanem a kormányzás, az évi ceremóniák, a katonai tudományok, az orvostudomány és a gyógyszerészet, továbbá a legkülönfélébb művészetek alapjául szolgált.

  A Ji Kinget 易經 használták arra, hogy megszervezzék a gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, a különféle évi rítusokat, ceremóniákat és közösségi létet és egyáltalán minden eseményt, ami az emberi életet kíséri. Éppen ezért lehetetlen kínai, koreai, japán kultúráról és lehetetlen teakultúráról beszélni anélkül, hogy ne vizsgálnánk meg a tea Ji-kinghez való kapcsolódását. Mára a Ji King az akadémiai tudomány és részben a mindennapi élet körében is elvesztette hitelességét, de mégis, minden  távol-keleti társadalom identitásának mélyreható részét képezi…

  A 易 (yì), mint ige azt jelenti, változtatni, cserélni, kicserélni. A 經 (jīng) klasszikus szöveget jelent, eredeti jelentése szabály, változatlanság,  kitartás, ami arra utal, hogy a szöveg olyan módszert ír le, ami az idők folyamán nem változik, egyetemes érvényű. Ugyanezzel a karakterrel jelölték a szanszkrit 'sūtra' szót, ami a buddhista alap szövegekre utal. Összességében tehát nagy tanítás. A Ji-King az univerzum miniatűr tükörképe. A Ji változásának szabálykönyve három princípiumra épül: egyszerűség, variabilitás és állandóság.A Ji kínai ideogramjának fejlődéstörténetében az eredeti jel a nap (felül - yang) és a hold (alul - yin) szimbólumának összevonásából keletkezett. 

Az ősi kínai filozófia az elsődleges, egyszerre abszolút és egyetlen létezőt káoszként gondolta el. Ezt az elsődleges létezőt a Ji Kingben a Nagy, vagy Végső Abszolútumnak hívták. (t’ai-chi) 太 極 拳. Ebből a végső, mindent magába foglaló létezőből két elsőrangú szellem emelkedett ki, a yin és yang. A yang szellem fölszállt és belőle lett az ég, a yin szellem leülepedett és megalkotta a földet. Yin azt jelenti, a hegy sötét oldala, yang a hegy sötét oldala. A yin és yang úgynevezett relatív szellemek, mert önmagukban semmilyen teremtő erőt nem hordoznak, csak egymással egyesülve hoznak létre új és még újabb létezőket. A világ miriád dolgai mind e két szellem egyesüléséből keletkeztek.

Kevéssé ismert, hogy honnan ered a jól ismert, a koreai zászlóban is ábrázolt yin-yang szimbólum.   Az ősi kínai civilizációban, csakúgy mint más kultúrákban a változás alapvető szinonimája az  évszakok, és az égitestek látszólagos mozgásának éves ciklusa volt.   Az égi változásokat az ókori kínai taoista csillagász sámánok egy egyszerű eszközzel, egy 8 láb hosszúságú rúddal regisztrálták. Az egy pontba állított rúddal mérték a zenitben lévő nap, a változó hold és az éjszakai égbolt legfontosabb csillagképeinek vándorlását, mozgását. A bot által vetett árnyékot egy hat koncetrikus körből álló, 24 szegmensre osztott körvetületen ábrázolták. A bot árnyéka az évszakok változásainak megfelelően pontosan rögzítette az égtájakat, a föld keringéséből adódó legfontosabb jelenségeket (a napéjegyenlőségeket, a napfordulókat és a keringés hosszát , amit 365.25 napban állapítottak meg). A legrövidebb árnyékot (az északi féltekén mérve) a nyári napforduló idején zenitben lévő nap adta, a leghosszabbat a téli napforduló déli nap árnyéka. 

 Összekötve a gondosan regisztrált és a kör síkján ábrázolt árnyékokpontokat a kínai naptérkép a baloldalt látható mintát adta. A térkép voltaképpen a az ekliptika és a föld forgástengelyére húzott merőleges síkja metszéspontjának szögértékét (23 26' 19'') ábrázolja.

A kínai naptár a hold-, és naptár kombinációja. Az év és a napok hosszának meghatározásában a Föld Nap körüli keringésén alapszik, a hónapok esetében ellenben kettős arcú, egyrészt a Nap, másrészt a Hold mozgását veszi alapul. A holdhónapok szerinti naptárban az újhold napja a holdhónap első napja, de nevét az állatövből kapja. A Nap látszólagos mozgásán alapuló hónap naptár nem a modern kalendáriumok megfelelője, hanem 24 részre osztott, az állatöv csillagképeit, vagy annak megfeleltethető szimbólumokat használ. Ez a kalendárium a földművelés igényei szerint alakult ki. Így a Yin Yang kínai ábrázolása magában foglalja a teljes égi jelenségsort, a nap ciklusát, a négy évszakot,a  24 tagú chit, a Ji King alapjait és a kínai kalendáriumot.

   A világ dolgai mind e két elsődleges szellem, a yin és yang  egyesüléséből keletkeztek. Ugyanakkor a világban fellelhető miriád dolog sosem szűnik meg változni és újjászületni. Egyetlen pillanatra sincs nyugalom. Még az állandónak tűnő áramlásban, a mozdulatlannak tűnő nyugalomban is állandóan változik minden. A változás ellenére az előforduló permutációk, változások mind csakis egy rendszeren belül, egy meghatározott „mátrix” szerint történhetnek. Ez a mátrix fix és nem létezik ettől való eltérés. (a fejlődés egyenes irányú).  A Ji Kingben a változás filozófiáját éppen a várható változások előrejelzésére igyekeztek felhasználni. 

A yin és a yang elsődleges párosításai négy  kombinációt adnak. A yin yang elsődleges erőit egy osztatlan és osztott vonallal jelölték, a hagyomány szerint ezek a parázsra helyezett teknőspáncél repedéseit hivatottak jelölni, amit a taoista sámánok használtak jövendöléseik során.  A négy különböző karakterű másodlagos szellemet diagrammokkal jelölték. Ezek kombinációi további 8, ún. trigrammot ( a kombinációk révén három vonallal jelzett tulajdonságegyüttest) hoznak létre. Ezek az elsődleges trigrammok.

   A nyolc elsődleges trigramm mindegyike egy-egy alapvető természeti jelenség képzete és nyolc iránynak, égtájnak és tulajdonsághalmaznak felel meg. Ezzel a nyolc trigrammal a világban fellelhető minden létező, minden jelenség, minden tulajdonság leírható. A mellékelt térkép csak egy egyszerű kombinatív mátrix, ami emberi tulajdonságokkal, elemekkel és egyéb alapvető tulajdonságokkal felelteti meg a trigrammokat.

 A trigrammok elrendezése kétféle módon lehetséges :

-          az elsődleges, vagy korai ég elrendezésével és

-          a belső világ szerinti, avagy késői égbolt elrendezésével. A Korai ég elrendezés azt jelenti, hogy a trigrammok olyan tulajdonság együtteseket kapnak párul, amik egyébként is megfelelnek saját belső attribútumaiknak. Így például a fényes déli irány az éggel párosul, a sötét északi a földdel, a keleti, ahonnan  a nap fölkel, a tűzzel és a nyugat, ahol a nap a víz alá bukik  a vízzel.   A Belső Világ elrendezésben olyan jegyekkel kerülnek egy párba a trigrammok, amik nem elsődleges tulajdonságaikat tükrözik. Így ami az elsődleges elrendezésben dél és észak, az megfelel tűznek és víznek, a belső elrendezésben viszont pont fordítva.. Ez azért van, mert télen a tűz „kiszárad” és felköltözik az égbe, nyáron viszont visszaesik a földre, ugyanígy a víz elpárolog  és felemelkedik az égbe, de esőként visszatér a földre. A tűz és víz cirkulációja az élet forrása és szükségképpen áthatja mindennapi életünket a főzéstől a rituálékig. Így tükrözi a Belső Világ szerinti elrendezésben minden trigramm az emberi lét legapróbb megnyilvánulásait is. A nyolc trigramm közül (a koreai zászlóban is szereplő) legfontosabb elemek a következőek:   

ch’ien, az ég ; k’un a föld; li a tűz; k’an a víz

 A nyolc trigrammal, illetve ezek kombinációjával a  64 hexagrammal minden földi és égi jelenséget, az emberi és természeti lét, tevékenység és jelenség mindegyikét le lehet írni, sőt, mivel ezek változása, mégha mégoly váratlan is, a mátrix törvényei szerint, bizonyos körülmények fennállása esetén előre leírható.

   A Ji Kingben a változás hat fő szabály összetett jelenségeként jelenik meg, ezek a:

            változás,  változatlanság,  egyszerűség, illetve  képzet, számok, princípiumok.

    Az első három csupán szabályzó folyamatoknak tekinthető, míg az utolsó három olyan eszközöket jelent, amik lehetővé teszik az univerzumban működő erők érzékelését, felfogását és végsősoron – megértését. A Ji King szerint a számok és azok sorrendje alapvetően fontos szerepet kapnak a rend megértésében. A számoknak is vannak tulajdonságaik, ezek közül a legfontosabb, hogy tíz alapvető szám létezik: 1-10-ig. Ezek közüllényegi (az éghez tartozó ) számok az 1-5;összetett (a földhöz tartozó ) számok a  6-10.

Az ég számainak belső összege 25, míg a föld számaié 30, ami együtt, tehát és és föld 55-öt ada páratlan számok az ég számai, a párosak a földé Így a következő párosítást adják  Az 1-től 5-ig terjedő számok esszenciális, tiszta, nem összetett számok, szemben a 6-tól 10-ig terjedőekkel, amelyek az első ötből levezethetőek. Ezeket az ábrán látható módon lehetésges párosítani. A világmindenségben megjelenő elemeket, egymásból levezetve e számokhoz lehet rendelni, így jelenik meg a ji king öt alapeleme a víz, tűz, fa, fém és föld..

Amikor tehát arról beszélünk, hogy a nyugati kultúrákkal szemben a kínai filozófiában öt elem jelenik meg, az csupán egy erőszakos hasonlítás. Az itt megjelenő öt elem nem öt halmazállapot, nem is a népszerű megnevezéssel öt elem, hanem a világban létrejövő változások alapszabályait jelenti. Az öt elem nem statikus, hanem időleges állapotokat fejez ki és végsősoron öt egymásba átalakulni képes változó, melyek folyamatosan átalakuknak, más elemekké változnak ezért lényeges  a sorrendjük, és egymás fölött gyakorolt erejük.

Az öt elem tana - Wu Xing 五行

A történelmi Ázsia tudósai megvizsgáltak és kaegorizáltak minden fenomént, természeti jelenséget és az indiai öt elem tanának a hatása alatt öt alapvető egységet határoztak meg, mint az univerzum építőköveit.

Kínában ez a fa, tűz, föld, fém és víz

Indiában föld, víz, tűz, szél, és az üresség

Minden a világban megjelenő létező és fenomén felosztható erre az öt elemre, ízek, színek, jelenségek, akciók, tulajdonságok.

Az öt elem tanában a változás három minta szerint lehetséges:  A változásnak három mintája lehetséges:

  - a természetben való megjelenés sorrendje

  - az egymásba való átalakulás sorrendje

  - az egymást kioltó erők sorrendje szerint

  A természetben való megjelenés sorendjét már láthattuk a számok tárgyalásakor, míg az egymásba átalakulás azt jelenti, hogy az elemek megfelelő sorrendben levezethetők egymásból:

A víz élteti a fát

A fa élteti a tüzet 

A tűz élteti a földet 

a föld hordozza a fémet

a fémből jön létre a víz

  Az egymással szemben fellépő, mondhatnánk negatív erők sorrendje ellenben a következő:

a víz legyőzi a tüzet

a tűz legyőzi a fémet

a fém legyőzi a fát 

a fa legyőzi a földet

a föld legyőzi a vizet.

 A világban ez a két egymással ellentétes változó és szabályrendszer működik és ezek pillanatnyi állapota és változásának szabályossága, vagy „szabálytalansága” adja a dolgok lehetséges állapotát. Ettől kezdve minden változó párosítható és ugyanakkor szembehelyezhető egy tulajdonsággal. A vátozás tónusai, szabályossága az időben és térben is leírható ezért az idő évszakos, napi, vagy holdhónap szerinti ciklikussága is megfeleltethető a fentebb már ismertetett tulajdonságokkal és számokkal.  Az év kezdete, a víz uralma alatt telik, amit a fa elem követ, ami nyárra tűzbe fordul át. Az évszakok változásának katalizátora a föld-elem, pontosabban föld funkció (doyo), ami egyszerre yin és yang és egyikhez sem kapcsolódik kizárólagosan. 

A harcművészetekben igen nagy hangsúlyt kap az öt elem rendszere