Rodney Smith teája

Rodney Smith ma már talán nem is hat annyira szürreálisan. Stílusát gyorsan átvette a mindennapi képnaplókat vezető webközösség, ma már szinte köznyelv. De azért mégse. Mert ugye itt van a terebélyes fán gyalogló golfozó, amit éppen össze lehet hozni Photoshoppal, de az öltözéket és ezt a különleges, egységes aurát aligha. Vagy a peronon határozottan kikerülésre ösztökélő úr, aki valamelyik Dickens regényből ugrott ki. A képek mind toposzok felnagyításából született kedélyesen groteszk lódítások.

Rodneynak több teás képe is van, íme a leginkább az ouvre-be illeszkedő (vagy inkbb az ouvre-be pöffeszkedő) versaillesi (ez csak jelző) tea, az óbarokk terem megcsömörlött díszletébe tottyant fiatal lánnyal, akinek az egész már díszlet, vagy az se, ő az egyetlen friss elem ebben a kopott, unott, fennhéjázó világban, körötte a tea pedig egyszerre ennek a környezetnek a negédes, giccses kelléke s ugyanakkor mégis frissítő, élettel teli játék. Közhelyek mindenhol, akármerre nézünk - de kit érdekel? Varázstükör, varázslat. További teás tanulmányképek ugyanezzel a milliővel lentebb.

Hozzászólások

Ugrás az oldal tetejére