Mengding Ganlu

Az épület, ami egykoron a Tea és Ló kereskedelemmel foglalkozó részlegnek adott otthont, a hegy lábánál található. A teatermesztést, beszolgáltatást ellenőrző részleget 1074-ben alapították és nagy szerepe volt a Tibet felé zajló kereskedelemben.

A hely szelleméhez híven a Meng Ding teák eredete a buddhizmushoz kötődik, egy, a legenda szerint Pu Hui, más források szerint Wu Lizhen nevű buddhista szerzeteshez, aki a Nyugati Tang dinasztia elején (24-206) i.sz. 53-ban hét teafácskát ültetett el a Menghan hegy kolostorának kertjében. A fákról szedett teáról az a hír járta, hogy sokféle betegségre gyógyírként hat és meghosszabbítja az életet. Így lett a szecsuáni Meng Ding tea a Halhatatlanság teája (? ? - Xian Cha), minden más teát csak ehhez képest határoztak meg és neveztek úgy, hogy ?a másik?. A Meng Dingről származó teák voltak a szecsuáni teatermesztés legkorábbi gyermekei. A Tang dinasztiától kezdődően beszolgáltatandó teként bukkannak fel az adóíveken a kora tavaszi Meng Ding teák, sőt Fő Teaként hivatkoznak rá. Az ős fákról mindmáig szedett, immár 2000 éves teát ma isteni teaként szedik és ízlelik.A Gan Lu voltaképpen egy szecsuáni Bi lou Chun, egy erősen sodrott fehér - világoszöld színű, organikus rügytea, édes, világos, sárgászöld öntettel. A ködös hegy édes harmatcseppe a meng dingi teák legmagasabb minőségi fokozata. A szüret általában április közepén-végén kezdődik, a feldolgozás módja pedig kínai viszonylatban is egyedülálló kézi munka; a rügyeket négyszer, ötször tenyérben sodorgatják mindig azonos irányban. A sodrás egészen a kívánt forma elnyeréséig folytatódik. Ma úgy tartjuk, hogy a Mengdingi teák képviselik a legmagasabb színvonalat a sodort, sütött, organikus kínai zöld teák között. Végelenül kifinomultak, ízletesek és ízlésesek, kicsit sem szúrósak, de néha a virágminták is hiányoznak róluk. Kárpótkásul inkább édes gyümölcsök, kajszibarack aromáit visszhangozzák. Egy magashegyi környezet, félrevonult magashegyi teái.

A Meng Ding csúcsán egy kolostor található, az égi tető, a Tiangai kolostora. A legenda szerint itt élt Wu-Lizhen a mengdingi tea alapítója, Li Jianfu, az Északi-Song dinasztia egyik elöljárója, aki a császári teakerteket alapította és gondozta, magyarán megreformálta a teatermelést. Kiemelendő, hogy történeti források szerint néhány évet itt élt életéből Lu Yu is. A kolostor főtermének falait a teaművelésével és történetével kapcsolatos freskók töltik be. A csarnok mögötti falon kőbe vésett feliratokon különböző korok prózaírói és költői írnak a Mengdingről.

A mengdingi teát egyféleképpen lehet csak inni. Helyben egy egyszerű, a szokásosnál kisebb gaiwant használnak, amit időről időre, réz, vagy vaskannákban melegített vízzel öntenek fel, lágyan átsimogatva a csészében úszkáló leveleket. Mi 80-85 C^o-os lágy vízzel készítjük, kifulladásig.